Mezzo 2

Dórémi átköltözött

Dórémi átköltözött

Kelták - Halloween - Mindenszentek

2010. november 01. - Dórémi

 

A Mindenszentek a kelta kultúra őszre (november 1-jére) eső újév Samhain ünnepéből ered.

 

A Mindenszentek a kelta kultúra őszre (november 1-jére) eső újév Samhain ünnepéből ered.

A nép körében ez az ünnep jelentette a kemény mezőgazdasági munkák után való pihenés első napját is, az örvendezést. Samhain ünnepéhez számtalan szertartás kapcsolódik, amit a kelta napisten tiszteletére rendeztek. A mai Nagy-Britannia és észak-Franciaország területén élő kelták megünnepelték a kelta újévet, amely november 1-jére esett és megköszönték a napistennek, hogy a földet és a termést gazdaggá tette. Ezen az éjszakán, úgy hitték, hogy az elmúlt évben meghaltak lelkei összezavarhatják az élők életét, mivel a lelkek ezen az éjjel vándorolnak a holtak birodalmába. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat. Ez a nap jelentette a sötétség kezdetét, mert a kelták azt hitték, hogy a napisten Samhain a halál és a sötétség istenének fogságába került. Október 31.-én az újév előestéjén Samhain összehívta a halottakat, amelyek különböző formákban jelentek meg. A kelta papok egy hegytetőn a szent tölgy alatt gyülekeztek, tüzet gyújtottak és termény és állatáldozatokat mutattak be, majd a tűz körül táncoltak. Reggel a papok minden családnak adtak ebből a parázsból, hogy új tüzeket gyújthassanak velük, melyek elűzik a gonosz szellemeket, és melegen tartják az otthonokat. A pogány kelta hit szerint ez az év legmágikusabb éjszakája. Az ünnep fontos jelképei az alma és a töklámpás. A varázséjszaka gyümölcse az alma, mely a termékenység, az élet szimbóluma, /Venus, Aphrodité/, míg a gránátalma pedig az alvilággal áll kapcsolatban. /Perszephoné gránátalmamagokat evett, így lett az alvilág királynője Hadész a holtak ura birodalmában./ Ezen az estén tilos volt hosszú útnak indulni. Aki mégis erre kényszerült, a töklámpással védte magát az ártó, bajt hozó kísértetektől. Az ilyenkor használt kivájt vigyorgó töklámpás angol nyelvterületen elterjedt neve: Jack O’Lantern. A történet szerint nevét egy Jack nevű részegestől kapta, aki az ördögtől olyan ígéretet csikart ki, hogy lelke nem fog a pokolra kerülni. Jacket viszont a mennyországba sem fogadták be. Az ördög egy széndarabot adott Jacknek, amit ő egy marharépába rakott lámpásnak. Azóta Jack lelke ennek a lámpácskának a fényénél keresi nyugvóhelyét. Amerikában az eredeti marharépát a jóval látványosabb tök váltotta fel.

A samhain az angolszász területeken a Halloween ünnepben él tovább. Britanniának Rómával való kapcsolata idején két rokon római ünnep is hatással volt erre az ismert kelta ünnepre. Az első a római Feralia, a holtak emléknapja (innen a holtakról való emlékezés rituáléja), a másik pedig Pomonának, a gyümölcstermésért felelős númennek melynek fontos szimbóluma az alma.

A kereszténység terjesztésekor a hittérítők azt a feladatot kapták, hogy lehetőség szerint a keresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazítsák azok betiltása helyett. Így ez a pogány ünnep a keresztény mindenszentek ünnepe lett.

A hajdani rómaiak őseiket és hőseiket istenként és félistenként tisztelték, szobrot emeltek, szentélyt állítottak számukra. Marcus Agrippa i.e. 27-ben építtette Pantheonnak nevezett hatalmas templomát, ahol a papok az összes isten tiszteletére áldoztak. A Pantheont aztán Rómában 609. május 13-án keresztény templommá alakították, s IV. Bonifác pápa a templomot az összes vértanú tiszteletére szentelte. Innen ered a Mindenszentek napja. Nem a római hagyomány volt az első a történelem folyamán. A kezdetek a IV. századra nyúlnak vissza: Szent Efrém szíriai egyházatya és Aranyszájú Szent János írásaikban beszámolnak a Mindenszentek ünnepéről, melyet ekkor azonban még május 13-án, illetve a pünkösd utáni első vasárnap ültek meg. E vasárnap neve a görög egyházban ma is Szentek Vasárnapja. Nemcsak vértanúkat, hanem valóban minden szentet november 1-jén először Angliában és Írországban kezdtek el ünnepelni a 700-as években. November első napja a megemlékezés napjaként a VIII. században, 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először, aki a Szent Péter Bazilika egyik mellékkápolnáját nemcsak minden vértanúnak, hanem "minden tökéletes igaznak" a tiszteletére szentelte. Mindenszenteket egyetemes ünneppé IV. Gergely pápasága alatt 844-ben vált. Az ünnepet még a VIII. században május 13-ról november 1-jére tették át, valószínűleg azért, hogy ezzel a kelták régi népi újesztendejét megszenteljék, ezzel ötvözve a régi hagyományt az újjal. 835-ben Jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan is elismerte az új ünnepet, és attól kezdve a Mindenszentek az egész kereszténység ünnepe lett.

A holtak tiszteletének az ünnepe már az ókori Rómában is létezett feralia néven. A Mindenszentek napja után következő napot, Halottak napját 998 óta tartják november 2-án. Szent Odiló clunyi bencés apát kezdeményezése volt, hogy a mindenszentek napja után, amely az üdvözült lelkekre emlékezik, emlékezzenek meg valamennyi elhunyt hívőről is. Az ünnep a 11. században terjedt el széles körben a clunyi bencések hatására, a 14. században vált hivatalossá. Az ünnepet azért látták szükségesnek, mert a katolikus gondolkodás szerint a kisebb bűnökért a lélek a purgatóriumban bűnhődik, és üdvözülését meggyorsíthatja, ha az élők könyörögnek érte.

A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak: a gyertyák fényénél a "véletlenül kiszabadult lelkecskék" újra visszatalálhatnak a sírba, nem kísértenek, és nem nyugtalanítják az élőket. Sokfelé szokás volt, hogy a halottak számára megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra a bukovinai magyarok körében pedig még a temetőbe is vittek ennivalót s a sírokra helyeztek belőle. Többfelé úgy tartották, hogy Mindenszentek és Halottak napja közti éjszakán a halottak miséznek a templomban, és amíg a harang szól, hazalátogatnak szétnézni. Ezért minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a házban.

forrás: http://edenkert.blogter.hu/203138/a_mindenszentek_halottak_napja_virag_a_sirokon_8211_az_emlekezes_tortenete

http://hu.wikipedia.org/wiki/Mindenszentek

kép: http://3.bp.blogspot.com/_DpbMh6Quiy0/SuovhozABUI/AAAAAAAACho/oiZg4vbuhbs/s400/halloween_pumpkin.jpg

http://www.kunszallas.hu/adat/galeria/mindenszentek_esteje_2009/kepek/1-Temet%C5%918.JPG

A bejegyzés trackback címe:

https://mezzo2.blog.hu/api/trackback/id/tr798231126

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

15184 2010.11.01. 21:17:34

Jól írod: a korai kereszténységben Mindszentek a Pünkösd utáni vasárnapon volt, azaz tavasszal! A keleti kereszténység most is akkor tartja. Rómában azonban - pogány hatásra - áttették a VIII. században november elejére.

60145 2010.11.01. 22:18:43

Remek! Az is, hogy ismét jelentkeztél!

13066 2010.11.02. 12:51:01

Köszönöm :) Atlasz nem vesztem el annyira.... :)))
süti beállítások módosítása