Csak azt még...
Ezt a verset a - váróterem-Írások "láng" gondolattal- oldalán találtam, remélem nem sértettem meg semmilyen szabályt, ha mégis nem volt szándékos.
A szemem előtt vetítődtek a képek, mint a pergő homokszemek ahogy olvastam a Sóhajtások című írást, a "kommentemet" majd elmondom szóban, de úgy érzem ez a vers ide illik:
Csak azt még
Egy évet Uram, csak azt adj még,
hogy végignézzem még egyszer
a tavaszt, az őszt, ahogy falevelek
takarják az élet melegét.
Egy napot Uram, csak azt adj még,
hogy végignézzem még egyszer
a hajnalt, az estét, a hulló fényeket
a sötétség titkos bársonyában.
Egy órát, Uram, csak azt adj még,
hogy táncolhassak még, egy tangó,
egy harmonika, és hegedű
lobogjon égig érő lánggal.
Egyetlen percet, Uram, csak azt adj még,
egy pár csillogó szemet velem szemben,
hogy lássam még legszebb alkotásodat,
az emberbe ültetett érthetetlen szerelmet.
(Budapest, 2009. május 28.
Tollamnak hegyéről: Csak azt még
krank; 2009. május. 28.
Valamilyen Gusztáv Majdnem)