Miklós névnap.
(görög) Jelentése:győzelem + nép
Miklós névnap.
(görög) Jelentése:győzelem + nép
Életének
irányultsága a család megteremtése és megőrzése. Megjelennek az érzelmi
kötődések, ezek meghatározóvá válhatnak, teljesen eluralhatják életét.
Emiatt elsődleges lehet a család szerepe. A párkapcsolatában is a
gondoskodás és a felelősség az alapvető. Kisugárzása vonzza az
embereket, határozott és rendkívül céltudatos. Nehezen kezelhető, mert
önfejű, és semmilyen más vélemény nem érdekli. Nagyon erős benne a
gyakorlatiasság, ez gyakran az alkalmazkodóképességén múlhat. A
sorsának buktatója lehet, illúzióit és vágyait kergeti. Ha a vágyak már
célokká válnak, és ez elhatalmasodik rajta, nem kerülheti el a bukást.
Szélsőségei könnyen bajba sodorhatják.
Tompa Mihály:
Szép nektek az, csillogó ékszer, bársony;
Ha tudnátok, hogy a dalnok szivéből
Mint támad az, fájdalmas éjszakákon!
S jól esik-e könyezni énekére?
Kap-e szikrát lelkétől lelketek?
Hogy a multon s jövőn, búban s reményben
Vele függjetek, vele égjetek!?
Jár a költő, mint Illyés tűz szekérben,
Fent, fent... honnan mindenki más leszédűl!
Repültében aláesik palástja,
S mosoly, köny lesz, - jóslat szól énekébűl.
Legyen a föld, kincs, fény tiétek! ő nem
Lehetne boldog s gazdagabb vele!
Nélküle bús a föld, szegény az élet...
Szenteltessék meg tőletek neve!
-------------
Elindul a dalnok, hű úti társa
A lant, s keble mosolygó szép világa;
S hol bűvös dalát elárasztva jár:
Mint hangos erdő, zeng a földhatár.
Ki az égboltra hinte csillagot,
Szóló ajkat a madárnak adott,
Szerzés a szellőt és a szélveszet,
A sziklát, völgyet, a hűs kutfejet,
A tengernek mély ágyat vetett:
Megénekli a dús természetet.
Megénekli, ki a dús természetben:
Nyilván vagyon fákban, kőben, - szivekben.
Borong a szív, az emlék megmarad,
Emlegetvén az ifju álmakat;
Zajlik, dobog, ha énekel szerelmet,
Az esthajnal muló derűje mellett.
Ha megcsapja az omladékot éjjel,
A költészet bűbájos vesszejével:
Ébrednek a hősek, - a rom felépül...
- Ah! hogy nem szállt ránk lelkök szép hevébül!
Megy a költő, - s ahol dalolva jár:
Virágba öltözik a földhatár,
Örül, sir a nép, hol zendűl dala,
Szivét találva érzi általa;
Száz fő hajol meg a dicső előtt,
Megelőzi dicsének híre őt;
S a nagy világon bármely utra tér:
Fején fris ágtól zöldül a babér.
Boldog névnapot
